Az arcideg rohamokban jelentkező, igen heves fájdalma az arcidegzsába vagy trigeminus neuralgia. Az ideg lefutása mentén jelentkező fájdalom általában az arc vagy az állkapocs területét érinti, ritkábban csak a homlokot.

Gyakran több idegágra is kiterjed (pl. homlok és arc területe), de szinte mindig csak féloldalon. A fájdalom előjelek nélkül, hirtelen lép fel, és általában hirtelen múlik. Az arcidegzsába tartama eleinte legtöbbször egy percnél is rövidebb. A rohamok hetekig-hónapokig jelentkezhetnek váltakozó gyakorisággal, majd több hónapos vagy akár egy évig tartó tünetmentes időszakok is felléphetnek. Bizonyos esetekben a fájdalmak sűrűsödnek és a közti időszakban is állandó, igen kellemetlen, zsibbadásszerű fonákérzés jelentkezhet. Gyakran kimutatható olyan bőr-, vagy nyálkahártya-terület, amelynek ingerlése (nyomás, simítás, beszéd, nyelés, rágás) azonnal heves fájdalomrohamot vált ki.

A beteg mozgását megállítja, arcát megmerevíti, kipirul, könnyezhet, pulzusa is felgyorsul. A kezeletlen kórkép fájdalma miatt a betegek gyakran nem mernek beszélni. Mivel sokszor rágni, enni sem mernek, lefogyhatnak, legyengülhetnek. Néhány beteg arcát kendővel védve próbál meg minden lehetséges kiváltó ingert kiküszöbölni.

A fájdalmak enyhítésére a hagyományos fájdalomcsillapítók általában nem elegendőek, de bizonyos epilepszia és depresszió elleni gyógyszerek gyakran eredményesek. Azokban a szerencsére ritka esetekben, amikor a megfelelő adagban és kellő ideig adott gyógyszeres kezelés elégtelen, az ideg koponyán belüli dúcának injekciós érzéstelenítésére, esetleg roncsolására is sor kerülhet. Elvétve ennél nagyobb feltárással járó műtét is szükséges lehet.

A betegség kiváltó oka általában az ideg vizsgálómódszerekkel ki nem mutatható működészavara („elsődleges” vagy „valódi” arcidegzsába). A kórkép kivizsgálása során ki kell zárni olyan okokat, melyek az ideget a koponyán belül összenyomva hozzák létre a fájdalmat (daganatok, gyulladás)

Bizonyos gyulladásos fog- és orrmelléküreg-fájdalmak és szembetegségek is okozhatnak némileg hasonló panaszokat. Ilyenkor „tüneti” vagy „másodlagos” arcidegzsábáról beszélünk. Itt a kezelés is más.

Az arcidegzsába fájdalmát lelki megterhelés is kiválthatja, illetve fokozhatja. Emiatt fontos a gyógyuláshoz a nyugodt környezet biztosítása is. A teljes tünetmentesség nem is érhető el minden esetben. Általában a betegség időszakos kiújulása sem küszöbölhető ki.