Perifériás facialis parézis (Bell-féle parézis)

A Bell-féle parézis vagy perifériás faciális parézis az arckifejezésért felelős izmokat mozgató ideg, a VII. agyideg részleges bénulása. Általában féloldali, vagyis csak az egyik arcfelet érinti. A bénulás miatt az érintett oldali mimikai izmok gyengébben működnek, ami aszimmetrikus megjelenést ad az arcnak. A betegség bármely életkorban kialakulhat, de gyakoribb terhesség alatt, cukorbetegeknél, felső légúti megbetegedésekhez (influenza, nátha) társulva, illetve gyenge immunrendszer mellett. A perifériás faciális parézis rendszerint nem jár maradandó károsodással és néhány hét alatt kezelés nélkül is meggyógyul. A kezelés célja a lábadozási idő rövidítése és az egyébként ritka maradandó idegkárosodás kockázatának csökkentése.

Súlyosabb tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulni, felkeresni a neurológiai rendelést. Még fontosabb az, hogy a faciális parézis nem csak perifériás lehet, hanem centrális is, ami az agy egy bizonyos részét (agytörzs) érintő károsodás (pl. infarktus, daganat, tályog) miatt alakulhat ki, ezért ezen kórképek, ill. okok elkülönítése igen fontos.

Tipikus jel a száj áthúzódása az épen maradt oldalra és a sérült oldalon a szemrés szűkebb volta (lógó szemhéj). Mivel nem jár jellemző fájdalommal és nem befolyásolja az arc érzőidegeinek működését, általában mások szólnak miatta vagy a tükör előtt derül ki. A nyelv elülső részén gyengülhet az ízérzés.

A perifériás faciális parézis mértéke az enyhétől a súlyosig terjedhet, a teljes bénulást perifériás faciális paralízisnek nevezzük.

A perifériás faciális parézis kialakulása még nem teljesen tisztázott. Sokak szerint vírusfertőzés áll a háttérben, talán a herpesz szimplex vírus, amely az ajak herpeszéért is felelős. A sérült idegszakasz rosszabbul vagy egyáltalán nem tudja átvezetni a benne haladó elektromos jeleket, ez vezet az arcideg által ellátott arcizmok meggyengüléséhez.

A neurológus a perifériás faciális parézis diagnózisát egy részletes fizikális neurológiai vizsgálattal, az arcizmok működése alapján nagy biztonsággal fel tudja állítani. Ha kérdéses a diagnózis, további vizsgálatokra lehet szükség, hogy más betegségeket (pl. stroke, fertőzés, daganat, koponyatörés), amelyek szintén okozhatják az arcidegek gyengeségét, kizárjanak.

A tünetek javítására jótékony hatásúak lehetnek a gyulladáscsökkentő gyógyszerek. Emellett rövid ideig szedett szteroidok (pl. prednizon) csökkenthetik a gyulladást és a duzzanatot abban a nyálkahártyával bélelt csontos csatornában, amin keresztül az arcideg áthalad, így mérsékelhetik az arcideget ért nyomást a betegség lefolyása alatt. Vírusellenes gyógyszerek. A vírusellenes készítmények, mint pl. az acyclovir és a famcyclovir csökkenthetik az idegkárosodást bizonyos vírusfertőzések esetén. Az arc elektromos ingerléses terápiájával a bénult izmok kontraktúrája (lassan kialakuló, visszafordíthatatlan, az akarattól független izomrövidülés) előzhető meg. Fontos, hogy a szem külső felszínét védjük a kiszáradástól, mivel a gyengült oldalon a pislogás is elégtelen. A szem kiszáradása a szaruhártya kifekélyesedéséhez vezethet, ami látáskárosodást okoz. A szem kiszáradása műkönny csepegtetésével megelőzhető.