Migrénes fejfájás

A migrén rohamokban jelentkező, súlyos, tipikus formájában (de nem mindig) féloldali fejfájás. Olyan erőteljes tünetekkel járhat, hogy az érintett csak arra tud gondolni, hogy egy csendes, sötét helyen lefeküdjön és kivárja a roham végét. A nők 17, a férfiak 6 százaléka szenved migréntől. Egyes esetekben a fejfájást figyelmeztető előjelek vezethetik be (aura), amelyek többnyire vizuális élményben nyilvánul meg, mint pl. fényfelvillanás, szikralátás, látótérkiesés. A migrént gyakran egyéb tünetek is kísérik, pl. émelygés, hányás, kifejezett fény- és hangérzékenység. A migrén rendkívül kínzó lehet, órákig tartó munkaképtelenséget okozva.

A migrénben szenvedő betegek legtöbbjénél a fejfájást nem előzi meg aura, ilyenkor közönséges migrénről beszélünk. A mérsékelten súlyostól az elviselhetetlennek tűnőig terjedő fájdalom, amely korlátozódhat a fej egyik oldalára, de érintheti mindkét oldalt is. Lüktető, pulzáló jellegű fejfájás. Mozgásra fokozódó fájdalom, amely gátolja a napi munka végzését.

Függetlenül az aurától, órákkal, napokkal a roham előtt bizonyos jelenségek utalhatnak a közelgő migrénre. Feldobottságot, rendkívüli energiát érezhet a beteg, vagy éppen aluszékony, ingerlékeny, rossz hangulatú, illetve szomjas és cukros ételeket kíván.

A migrén minden esetben neurológus által felállított diagnózis alapján mondható ki, csupán öndiagnózis alapján nem. Rendkívül alapos neurológiai kivizsgálásra van szükség, mert a tünetek hátterében állhat az agy érfejlődési rendellenessége is (úgynevezett agyi aneurizma).

Nőknél háromszor gyakoribb a betegség, mint férfiaknál, emellett családi halmozódás is lehetséges: migrénes betegek szülei is gyakran ismert migrénesek.

A migrén kezelése többé-kevésbé egyénre szabott gyógyszeres terápiát jelent, mely a rohamok gyakoriságától és súlyosságától függően állhat csak rohamoldó gyógyszeres terápiából, de emellett szükség lehet folyamatos, roham-megelőzés céljából szedett gyógyszeres kezelésre is.